A coaching  folyamatban nagyon kevés „kötelező” elem van, de a nagyon kevésbe mindenképpen beletartozik a CÉL kitűzése. Ha nincs cél, akkor nincs irány, nincsenek megoldási lehetőségek, nincs coaching. 

Az elmúlt napokban több (nem coaching, baráti) beszélgetés során is fölmerült a célok kérdése. Hogy vannak-e, kellenek-e, mi cél és mi nem cél, mi vihet előre és mi hátráltathat… Arra jutottam, hogy összeszedem a gondolataimat a témával kapcsolatban.  Hamar kiderült, hogy ez nagyobb falat, mint elsőre gondoltam és nem egy bejegyzés lesz belőle! Kezdetnek nézzük meg, mi az, amit én úgy hívok: NEMCÉL. (Tisztában vagyok a helyesírás szabályaival, ez a saját szavam és az a szabály, hogy így kell írni! :-) ) 

A nemcél azzal trükközik, hogy célnak tűnhet, amit vagy nem érünk el, vagy úgy érjük el, hogy észre sem vesszük, épp csak átlépünk rajta. Visszahúznak, beleragasztanak egy-egy helyzetbe, elkeserítenek, semmi igazán motiváló nincs bennük.

Nézzük a (saját tapasztalataim alapján) leggyakoribb nemcélokat!

1. - Álmok

Az álom messze nem a legrosszabb nemcél szerintem, sőt! Egy vékony mezsgye mégis elválasztja attól, hogy cél legyen. Mi a különbség az álmok és a célok között? Ha sokszor eszedbe jut, mikor szabadulnál a 40 fokos irodából, hogy de jó lenne egyszer csak úgy elindulni a világba, 2-3 hónapot egyedül bolyongani és elidőzni ott, ahol épp kedved tartja, akkor az egy álom.

Ha sokszor eszedbe jut, hogy de jó lenne egyszer csak úgy elindulni a világba, 2-3 hónapot egyedül bolyongani és elidőzni ott, ahol épp kedved tartja, úgyhogy félreteszel havonta x összeget, elkezdesz nyelvet tanulni, elhatározod, hogy 30/40/50 éves korod előtt elindulsz, kitalálod, hogyan vonhatnád ki magad néhány hónapra a forgalomból, szerzel egy térképet és bejelölgeted, mit fogsz megnézni… akkor máris alakul, hogy cél legyen az álmodból!

2. - „Csak éljem túl!”

Közeli rokona a „Csak legyen kettes”-nek, bár abban legalább felsejlik valami megfogható.  Elhangozhat még „Csak ezen legyek túl!” illetve „Csak ezt ússzam meg” formában is. Nem hiszem, hogy különösebb magyarázatot igényel. Amiben a megtévesztésig hasonlíthat egy célhoz:  néhány órás vagy több éves  túlélésre egyaránt játszhatunk.
Azt mondta egy volt főnököm egyszer, hogy nem egy irányba húzzuk a szekeret. Volt ezzel a mondattal egy kis problémám: nem tudtam, hogy van szekér. Az igazat megvallva azt sem, hogy van irány. Ha nincsenek jól körülírható, megfogható pontok, amik felé tartunk, akkor nem tartunk sehova. Akkor marad a mókuskerék és a játszmák a túlélésért nap mint nap (mint nap mint nap….). Ennek pedig alulmotiváltság, céltalanság, életuntság lesz a vége, ezek pedig szintén nem segítenek az előrehaladásban.

3. - „Mindegy mi, csak ne ez!”

Hónapokon keresztül forgott ez a gondolat a saját fejemben is, mégsem kezdtem el sem új munkahelyet keresni, sem önéletrajzot frissíteni, mert fogalmam sem volt, mit akarok. Csak azt tudtam, hogy mit nem, azt viszont nagyon szépen meg tudtam fogalmazni. Nem akarok ebben az irodában ülni, nem akarok ennek az embernek dolgozni, nem akarok értelmetlen táblázatokat bogarászni, nem akarok reggelente ide bejönni…

Az, hogy tudod, mit nem akarsz, már jelentős lépés lehet, de inkább csak eltávolít valamitől ahelyett, hogy közelebb vinne valamihez. Már pontosan el tudod mondani, mit gyűlölsz a jelenlegi helyzetben, legyen az munka, párkapcsolat, iskola, bármi. Annyit dolgoztál már ezen a képen, hogy teljesen esélytelen, hogy akár egy fél napod is jól sikerüljön, hiszen ezt már kitaláltad, ez úgy rossz, ahogy van és nem is akarod, hogy jó legyen.

Jó, de ha nem ez, akkor mi?

Kezdetnek mondjuk egy lista, amin a „Mit utálok itt?” Minden egyes pontját lecseréled arra, hogy „Mit szeretnék helyette?”  És ha ez megvan, már el is lehet kezdeni ezt a képet színezgetni. Ugye, mennyivel kellemesebb?

4. - Valaki más céljai

„A szüleim akarták, hogy orvos legyek”, vagy „a párom azt szeretné, hogy tanuljak meg thai kaját csinálni”, esetleg „a dokim szerint le kell fogynom 20 kilót”. Mi a közös ezekben a mondatokban? Az, hogy mindig valaki más céljaiért, álmaiért dolgozunk, ha ezeket kimondjuk. Ideális esetben a szándékok összeérnek és van, aki a szülei akaratával egyezően választ szakmát, esetleg magától is vonzódik a thai kajákhoz… de onnantól ez már a saját célja! A nemcél ebben az esetben úgy működik, hogy bár dolgozunk valamiért, nem érezzük a sajátunknak, hiányzik az igazi belső motiváció.

Mi a különbség?

„Kell a nyelvvizsga, mert ebben a suliban mindenkinek van, mire leérettségizik.”

„Szeretnék jól beszélni angolul/németül/spanyolul, hogy a nyaralás alatt minél több mindent értsek.”

Nem állítom, hogy az első nem motiváló, sőt! De egész más érzés, ha megtalálod a saját motivációdat is!

A nemcélok után hamarosan azt is összeszedem, mitől lesz valami valódi cél!

Te hogy állsz a célokkal? És a nemcélokkal? Szeretnéd legyőzni és átfordítani őket? Elakadtál valahol ebben a folyamatban? Keress meg és csináljuk együtt!