Emlékszel a Philadelphia című film utolsó tárgyalására? Arra gondolok, amikor Andyt tanúként hallgatják meg és a saját ügyvédje, Joe Miller teheti föl a kérdéseit. Először arról kérdezi, milyen érzés volt Charles Weelernek dolgozni. Mivel a jelenet a film utolsó harmadában játszódik, a néző már tudja, mit tett Wheeler és hogyan mocskolta Andyt hosszú időn keresztül. A kérdésre válaszolva azonban Andrew Beckett a legnagyobb tisztelettel beszél a volt főnökéről, akire még most is felnéz, akit a példaképének tart, mert enciklopédikus tudású, borotvaéles agyú, kiváló vezető, kalandos lélekkel.
Észrevetted?
ELISMERI Wheeler erősségeit és erényeit, és bár megtehetné és senki nem hibáztatná érte, nem a hibáit sorolja hosszasan.
Ennél is fontosabb azonban számomra a következő párbeszéd:
„-Maga jó ügyvéd, Andy?
-Kiváló ügyvéd vagyok!
- Mitől kiváló?
- Szeretem a jogot. Tudom is. És gyakorolni is tudom.”
Majd megosztja a tárgyalóteremmel a hitvallását. Mikor a jogról beszél -és ne felejtsük el, arról, hogy ő ebben KIVÁLÓ!- csillog a szeme, mosolyog, a hangján hallatszódik a lelkesedés. Az ellenfelei pedig tisztelettel hallgatják és láthatóan büszkék arra, hogy ez a férfi nekik dolgozott, mert ők is pontosan úgy vélekednek Andy munkájáról, ahogy ő maga. Azok az ellenfelek, akik – mivel a homoszexualitása miatt nyíltan nem támadhatják- komoly energiákat mozgattak meg annak érdekében, hogy szakmailag lehetetlenítsék el.
Nagyon sokszor láttam ezt a filmet, ennek a két mondatnak a jelentőségére mégis csak a legutóbbi alkalommal figyeltem föl.
„-Maga jó ügyvéd, Andy?
-Kiváló ügyvéd vagyok!”
Ez a férfi több hónapos kálvária után, meghurcolva, megalázva, halálos betegen és támadások kereszttüzében is tisztában van a saját értékeivel, ismeri és elismeri az erősségeit és bátran vállalja, hogy kimondja: KIVÁLÓ valamiben.
A coaching során gyakori téma az önértékelés, az önbecsülés. Sokszor az első kérdésnél el is akadunk. Pedig nem nehéz! Néha így szól: „Te miben vagy jó?” Néha pedig ennyi, nem is kérdés: „Mondj kérlek öt dolgot, amiben jó vagy.”
A legtöbb esetben a válasz zavart mosoly, esetleg egy „Semmiben igazából, amit csinálok/tudok, az úgyis evidens.”
Miért evidens, hogy jó vagy valamiben? Miért nehéz elfogadni? Miért nehéz kimondani?
Ezekre a kérdésekre tudom a válaszokat természetesen, hiszen nem arra szocializálódunk, hogy dicsérjük egymást, magunkat pedig főleg nem szokás. Ha visszajelzést kapunk akár az iskolában, akár a munkahelyen, az legtöbbször nem pozitív.
Most mégis arra kérlek, gondolkodj el egy kicsit, nézz a tükörbe és mondd ki:
KIVÁLÓ ……………………………VAGYOK!
Mindegy, mivel egészíted ki a mondatot, csak tedd meg! Nem is olyan nehéz!
Ha pedig úgy érzed, szeretnél ezen a témán dolgozni, keress bátran!
A filmből származó kép forrása: http://www.dvdtalk.com/reviews/12747/philadelphia-2-disc-anniversary-edition/
